A kalap mellett fácántoll volt, ami vonzalmáról tanúskodott mindennel szemben, ami vad, hal, erdő és madár...
2011. január 23., vasárnap
Nyársirató...
Ma annyira nyársirató-hiányoló hangulatom volt egész nap, hogy az valami hihetetlen. Hiányzik az öreg tölgyerdők és holtágak friss illata. Hiányzik a naplementében lengedező langyos nyári szellő. Hiányzik a tóparti alkonyatban szóló nádirigó cserregése, a ligeteket megtöltő kakukk dala, fülemüle hajnalba hasító gyönyörű éneke, sárgarigó trillái... a kecskebékák kacagása. Hiányzanak a erdei tisztáson, a holtág partján legelésző őzek... Hiányzanak a Tisza halai, teknősbékái és szitakötői... Hiányzanak az öreg szürke gémek, amint rutinosan halászgatnak a hajnali fényekben gőzölgő réti tocsogókon... Hiányzik a nyár..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése